A gödöllői Grassalkovich-kastély építéstörténetének még sok részlete homályban van előttünk. Sem levéltári adatok, sem tervek nem tisztázzák egyértelműen történetét, s az egyes építési fázisok tervezőjének személyét.

Helyén a húszas években egy szerény épület állt, amelyet a harmincas évek közepétől kezdve 1745-ig átépítettek. Az U alakú új épületnek a mainál rövidebb épületszárnyai voltak. Ez a rész ma is egységes az alaprajzon belül: teremsor és folyosó alkotja, míg utána megváltozik a rendszer. Az udvari homlokzaton árkádsor futott végig, két egymás feletti sorban. A kastély sarkain ferdén álló tornyok emelkedtek. Lehet, hogy volt a tornyoknak előzményük, de valószínűbb, hogy a nemesi lakhely jeleként, a „vár” megtestesítőjeként szerepeltek, mert ekkor az erődített(nek tűnő) épület volt a hatalom kifejezője. Valószínűleg ezért is szerepel Grassalkovich Antal leveleiben és más forrásokban is a megszépítő „arx”, „vár” megjelölés az épülettel kapcsolatban. Ezt a hatást hangsúlyozta egy alacsony, sarokbástyás fal is, amelynek azonban komoly védelmi funkciója nem volt. A középrizalit, a maitól eltérően, csak kis kiülést mutatott, s timpanonnal és a tetőn kis toronnyal zárult. További részletek »

Gödöllő első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket, erdőket. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést. A többször gazdát cserélő falu a török idők alatt szinte teljesen elpusztult, egy 1692-es összeírás mindössze 26 családot lelt itt. További részletek »